4.fejezet Edzés

Féltem,őszintén bevallom féltem felkelni.Nem tudtam hogy milyen látvány fogad.Tényleg itt fekszik az ágyamban vagy csak álmodtam.Még pár percig feküdtem egy helyben majd vettem a bátorságot és megfordultam. Hatalmas kő esett le a szívemről amikor megláttam az édesen szuszókáló Krisztiánt.Még sose éreztem ennyire jó illatot,ahogy a férfiparfüm és az öblítő keveredett.Teljesen átvette az ő illatát az ágynemű. 
- Sose fogom kimosni. - gondoltam magamba majd óvatosan kimásztam az ágyból és elmentem meginni a reggeli kávémat. 
Megálltam a nappali és a konyha közti részen,szorosan fogtam a kávémat és néztem.Nemsokára itt van Gareth érte és ő még alszik.Nem volt szívem felkelteni,annyira édesen aludt.Megfordultam majd elindultam reggelit készíteni. Elővettem a szükséges dolgokat a gofrihoz.Szépen halkan összeraktam a dolgokat.Alig bírtam összekeverni botmixerrel hogy nehogy felkeljen rá.Végül a ruhámtól kezdve az arcomig és a konyháig minden úszott a nyers gofriba de a lényeg hogy Krisz nem kelt fel.
Óvatosan féltörzzsel kinéztem a nappaliba,kezembe a botmixerrel,az arcom csupa egy merő gofri és liszt volt.Már az ágyon ült Krisztián de hamar hátradőlt a nevetéstől amikor meglátott.Hatalmas hahotázásokba kezdtünk. 
- Jó reggelt hófehérke.Hol maradt a 7 törpe. - szólt hozzám közben majd meghalt a nevetéstől. 
- Most takarítják a konyhát.Ők kapnak majd az isteni gofriból a herceg meg majd mehet nevetve bogyókat szedni az erdőbe.- mondtam majd sarkon fordulva bementem a konyhába. Krisz sietve utánam jött.Csak egy boxert viselt meg egy régebbi mezét,talán a 2018as vb-st.Nehezen tartottam a szemem a nyers gofrin.Minden pillanatomat elvette.
Átsétáltam a túloldalra lemosni a botmixert amikor hátulról átölelt és megfordított.Mélyen a szemembe nézett.A szívem hevesen vert,gyorsabban vettem a levegőt.Most már tudom milyen is az a "pillangó" érzés.Gyönyörű szép tengerkék szemeiben jobban el lehetett veszni mint az Atlanti óceánban.Nem mondott semmit csak engem nézett.Egyszer csak elmosolyodott,ujjával leszedett egy kis gofridarabot az arcomról majd így szólt. 
- Nem rossz,nem rossz.Talán még egy kis cukrot elkél.- mondtam majd eltoltam magamtól és hozzádobtam a konyharuhát. 
- Elmész a picsába. - mondtam majd nevetni kezdünk. Jókedvünket a füstjelző zavarta meg. 
- A GOFRI.- szólaltam fel.Hát a gofrinak mindegy volt.Fekete volt mint az éjszaka. 
- Szerintem rendeljünk kaját.- szólalt fel Krisz 
- Nem nem fogunk!Megcsinálom ha bele gebedek is. - jelentettem ki magabiztosan. 
- Menj öltözz fel mert mindjárt itt van Gareth.Itt a kávéd addigra a reggeli is kész lesz. - mondtam neki majd bólintott egyet és elindult a szobába. 
- Ez az Zara,cukrász tanfolyamot végeztél de sikerült jól beégetned magad szó szerint.- gondoltam magamban majd folytattam az égett gofri eltávolítását.
 Nagy nehezen kitakarítottam a sütőt.Nyúltam volna a vajhoz amikor rájöttem hogy be se volt vajazva én meg csodálkoztam hogy letapadva szénné égett.Gyorsan kivettem a vajat bevajaztam a sütőt és máris kerülhetett bele a nyers gofri.Próba szerencse,most hátha nem ég oda. Amíg elkészült az első adag gofri megcsináltam a köretet.Leszűrtem a porcukrot,megmostam majd felvágtam az epreket.Elővettem a tejszínhabot és egy tányért.Készen lett a gofri ami szinte hihetetlen nem égett oda.Nagy virágforma sütőm van,de ha csak 1 sziromféleséget vágsz ki akkor olyan mint egy szív. 
-Annyi eszed csak lehetett volna hogy nem ilyen formát teszel bele. - szitkdóztam magamban majd levágtam 2 szirmot és tányérra tettem.Megszórtam porcukorral,a gofri mellé tettem tejszínhabot,tetejére 4-5 szem epret és átadtam az addigra készen levő Krisztiánnak 

- Íme a reggeli, a mellé járó kávé és az újság.-adtam át a dolgokat majd lemostam magamról a nyers gofrit és csatlakoztam Kriszhez az evésben. 
- Úú,ez valami isteni és gyönyörű a tálalás.- szólt fel Krisztián 
- Elvégeztem még 17 évesen egy cukrász tanfolyamot. Ott tanultam ezeket.- válaszoltam majd elkezdünk enni. Halkan kummogtunk,mindketten az asztalt néztük.Kíváncsi voltam hogy felhozza e a tegnap esti alvást.Hogy átölelt és szorosan magához húzott.De nem,csak ettünk és néztük az asztalt.Néha néha felnéztem hátha rám néz vagy valami de semmi.Negyedjére elkaptam a tekintetét.Rám nézett és elmosolyodott. 
- Tudod Zara,én..... - zavarta meg a mondanivalóját egy dudaszó. - Ez biztos Gareth.Később megbeszéljük jó? - mondta Krisz 
- Jó. -válaszoltam majd kezébe nyomtam az egész napos kajáját és focizós cuccát. - Felkapta a cipőjét,elvette a dolgokat majd elindult az ajtó felé én meg megálltam a folyosó végén.Már épp nyitotta volna ki az ajtót amikor visszajött és szorosan megölelt. 
- Köszönök mindent. - Ennyit mondott majd útnak indult 
- Szia majd jövök.- zárta majd kilépett az ajtón. 
- Szia. - válaszoltam elmosolyodva. 
*Cip,cip* 
 - basszus a gofri.- szaladtam be a konyhába. 
Fél órába tellett kitisztítani a gofrisütőt,utána állhattam neki a konyhának.Úszott a nyers gofritól.Felsikáltam a padlót,elraktam az alapanyagokat,feltakarítottam a pultot és készen is volt a konyha.A nappaliban összeraktam az ágyat.Krisz párnáját raktam volna pont el amikor megcsapott az a kellemes illat amit reggel éreztem.Magamhoz öleltem a párnát és mélyen megszagoltam.Álomba ejtő illata volt. 
 - Mi bajod van Zara? - üvöltöttem fel majd eldobtam a párnát. Kimentem a fürdőbe és belenéztem a tükörbe.A rádió akkor kapcsolt Lonestar Amazed című szerelmes számához ami mit ne mondjak nem hogy segített volna csak rontott a helyzeten.
 - Beleszerettem volna?Az lehetetlen,megfogadtam hogy nem csinálom még egyszer ezt végig. Megmostam az arcom és visszamentem elpakolni a maradék ágyneműt. Hirtelen megszólalt a csengő és ijedtben eldobtam a párnát.Gyorsan felkaptam majd mentem ajtót nyitni. 
 - Emma.De jó hogy itt vagy.Gyere beljebb.- mondtam barátnőmnek meglepedten 
 - Szióka.Mesélj mi volt éjszaka? - kérdezte majd kacsintott egyet 
 - Ne gondolj rosszra,nem volt semmi.Megnéztünk egy filmet és lefeküdtünk aludni. - válaszoltam majd egy széles mosolyt ejtettem Leültünk a kanapéra,ekkor hirtelen megérezte Emma a ruhám illatát.Átvette Krisztián illatát. 
 - hmmm,férfi parfüm illatod van.Ne magyarázd meg hogy nem volt hancurozás.Zara Gönczi,az igazat kérem!- mondta felhangon Emma 
- Utálom hogy ennyire ismersz.Jó,jó.Bevallom.Este filmet néztünk és bealudtunk egymás mellett.Átölelt és kéz a kézben aludtunk.Reggel meg pár centire voltak az ajkaink erre elkezdett hülyéskedni. - válaszoltam szomorkásan 
 - Jajj gyerekek,tökéletesen mutattok egymás mellett.Fogadj meg egy tanácsomat.Ne engedd el!Ritkán találni jószívű fiút.Vigyázz rá. - 
 - Tudod hogy a munkám miatt nem igazán szeretnék még fiút.Mindig máshol vagyok.Azt meg nem szeretném hogy a távolság miatt görcsöljek.Majd ha eljön az ideje és persze az a férfi. - válaszoltam.Az érzések csak úgy kavarogtak bennem.Akarom Krisztiánt de mégse. 
 - Már csak az idő kell.A férfi már megvan. - nézett rám Emma. Láttam rajta hogy komolyan veszi. 
- Emma,honnan tudnám hogy pont ő a nagy ő?Véletlen találkoztunk,látta rajtam a Real Madrid mezt.Utána meg elhívom Madridba hozzátok.Minden focista férfi álma.Jön egy látszólag könnyen megszerezhető nő akiről kiderül hogy a Real Madrid fiúinak legjobb barátja és társvezetője a csapatnak,majd "beleszeretnek "a csajba amíg össze nem jön nekik a munka utána meg eldobják a lányt mint egy követ.Hát köszönöm elég volt ebből egy is. - válaszoltam.A szemem már könnybe lábadt és törtek fel belőlem az emlékek. Ekkor Emma közelebb jött felemelte a fejem,a szemembe nézett és ezt mondta:
  - Ő más,érzem!Hinned kell nekem! - mondta magabiztosan 
 - Úgy legyen. - szipogtam . Elindultam a konyhába zsebkendőért amikor utánam szólt Emma. 
 - Amúgy a fiúk azt üzenik hogy csinálj nekik igazi Zarás palacsintát ebédre.Segítek kisütni. - 
  - Okés,akkor álljunk is neki. - válaszoltam akkor már megnyugodva.
 Besétáltunk a konyhába ahol még mindig itt ott gofri volt. 
 - Szívem,bomba robbant vagy mi? - kérdezte nevetve 
 - Nem,reggel gofrit sütöttem Krisznek és hát mint látod egy kicsit kifolyt. - válaszoltam majd együtt nevettünk.
 Kisütöttünk közel 200db palacsintát majd megtöltöttük. 
 - Idő van,indulnunk kell. - szólalt meg Emma a nappaliból. 
 - Átöltözök és mehetünk. - válaszoltam majd elindultam a szobába.Felvettem egy testre simuló fekete combközépig érő szoknyát és egy spagettipántos virágos trikót.Kiegészítőnek felvettem egy arany nyakláncot hozzá tartozó karkötővel.Gyorsan cipőbe ugrottam ami egy fehér telitalpú volt. 
 - Kész vagyok,mehetünk. - szóltam Emmának majd megfogtuk a palacsintákat és útnak indultunk. Nincs messze a stadion,max 5 perc.Ronaldo a stadion előtt várt minket. 
 - Gyere segíteni! - kiabáltunk egyszerre Emmával.Seperc alatt idefutott és segített becipelni. 
 A pályán kidőlve találtuk meg a fiúkat.Néhányan szerintem aludtak is de nem sokáig. 
 - Zara féle palacsinta! - üvöltöttem el magam majd a 20 játékos egyszerre kapta fel a fejét és már futottak is. Odavittem az asztalhoz majd leraktam.Nem kellett sok idő hogy elfogyjon.Pik Pakk megették.Most is megkaptam a szokásos "egy angyalarcú cukrász" "tökéletes nő" "nemcsak szép de jól is süt,főz " szavakat. Krisztiánon és az edzőn kívül mindenki a pályán volt. 
- Fiúk!Krisztián és az edző merre van. -szólaltam fel.Válaszként pár vállvonogatást kaptam. Elindultam megkeresni őket hogy odaadjam nekik a jól megérdemelt palacsintájukat. Első utam a kiállító terembe vezetett ahova az érmeket,díjakat rakják.Ott egy árva lélek se volt de még egy légy se.Se az öltözőbe,se a sajtótájékoztató teremben nem voltak de még a kondi terembe se.
 Felmentem az igazgatóhoz hátha tudja hol vannak. Az ajtón belépve 3 kobakot láttam akik nagyon írtak valamit. 
 - Kop Kop.Zavarok? - kérdeztem az igazgatót. 
 - Nem gyere csak be. - válaszoltak 
 - Mit csináltok? - kérdeztem Krisztiánt.
  - Épp egy sportorvosi igazolást írunk Krisztiánnak.Ha minden vizsgálaton átmegy akkor szerződést kap Mersaillesben.Ha ott jól teljesít egy éven keresztül akkor szerződést írhat alá nálunk.És persze Krisztián kérésére mindezt titokban tartjuk.- mondta az igazgató 
- Huha,Krisztián.Hát ez fantasztikus hír.Gratulálok.- válaszoltam majd félelemérzés fogott el.Azt éreztem hogy ugyanúgy járok vele mint annak idején Marcossal.
 - Köszönöm mindez nem sikerült volna nélküled.- válaszolta Miután aláírták a papírokat elindultunk hazafele.Érzékeny búcsút vettünk a fiúktól és elindultunk az autó felé.
Épp nyitottam volna ki az ajtót amikor elkapta a kezem majd magához rántott.Átölelte a derekam én meg a mellhasára tettem a kezem. 
- Ne félj nem harapok! - nézett rám majd elővette megint azt a híres csábító mosolyát. Utálom hogy ennyire aranyos. Közelebb hajolt és átöleltem a nyakát.Egyszerre ült ki a boldogság és a félelem az arcomra.Szemembe nézett majd a számra és vissza a szemembe.Teljesen elmerengtem a tengerkék szemeiben. 
- Ezt már reggel elakartam mondani.- Magához húzott majd szépen óvatosan

csók jelenet

megcsókol.Ahogy a pihe puha ajkai az enyémhez értek kirázott a hideg.Leírhatatlan érzés volt.Egy szempillantás alatt levett a lábamról.Élveztem ahogy ragaszkodott hozzám.Most már nem féltem,biztonságban éreztem magam a karjaiban. Egyszer csak elhúzta magát majd gyorsan elrontotta a jó kedvemet. 
- El kell utaznom Franciaországba sok időre.....

3.fejezet Keze a kezemben

Miután leszálltunk a gépről 5 fős delegáció fogadott a Real Madridtól.
Név szerint Gareth,Emma,Ronaldo,Marcos és az edző .

 *Angolul* 

- Sziasztok.- üdvözöltem a srácokat és egymás nyakába borultunk.
 - Héj,itt a nőd! - szólt Gareth Marcosnak
 - Kicsi kincsem.Hiányoztál.- mondta nekem Marcos majd átölelt
 - Drága,te is nekem. - feleltem majd beültünk az autóba
 - Ő itt egy nagyon jó barátom,Krisztián.Ő is focista. - szóltam a fiúknak ezzel belevéve Kriszt a beszélgetésbe.
- Helyesbítek csak fociztam. - szólalt meg Krisz bánatosan.
Eközben megérkeztünk Garethék házához ahol hatalmas fogadtatásba

Garethék háza

részesültünk.
- Kereszt anyu...-szaladtak hozzám Garethék lányai.
- Kincseim.Már nagyon hiányoztatok.Hogy vagytok?Hoztam nektek meglepetést. -mondtam a lányoknak majd 1-1 magyar kalocsai mintás ruhában díszelgő babát adtam át nekik.
- Nagyon szépek.köszönjük.- válaszoltak a lányok majd átöleltek. 

Eközben Krisztiánéknál:
- Miért nem focizol? - kérdezte Gareth - Volt egy elég súlyos sérülésem és kirúgtak a csapatból.Most már csak egyedül rúgom otthon a bőrt. - feleltem 
- Értem.Lenne kedved holnap eljönni az edzésünkre. - kérdezte Gareth 
- Persze -válaszolta 
- Nagyon szeretik a lányaid Zarát. - mondtam Garethnek 
- Igen,első találkozás óta nagyon szimpatikus lány.Családcentrikus,nagyon aranyos,szeretettel teli és nagyon kellene neki már egy gyerek. - válaszolta majd elmosolyodott 
- Ha történne bármi velünk egyértelműen ő lenne a lányok gyámja.- 
 - Igen,az biztos hogy fantasztikus lány. - mondtam majd hosszasan néztem az elbűvölő lányt.Kicsit elképzeltem hogy egyszer egy ilyen nő fog játszani az én gyerekeimmel.Édes gondolataimat Marcos zavarta meg. 
- Mondd csak pontosan mi történt a lábaddal?Persze ha szabad tudnom.-kérdezte Marcos 
- Bemelegítéskor nálunk voltak a Magyarország szépei szépségverseny döntősei és Balázs vagánykodni akart.Megkért hogy álljak be a kapuba.A harmadik kapura lövésnél felugrott hogy majd befejeli és rám esett.Landoláskor hátratört a jobb lábszáram és nyílt csonttörésem volt.Fél évig jártam rehabra és most itt tartok.- mondtam neki. 
- Ismerős érzés,nekem ínszalag szakadás volt és 4 hónapig feküdtem.- mesélte Marcos 
 --------------------------------------------------------------

A lányokkal való játszás közben néha fel fel pillantottam a fiúkra.Láthatólag jól érezte magát Krisztián. 
- Későre jár.haza kellene mennünk. - szóltam oda Krisznek 
- Máris megyek.-
 - Akkor holnap.-mondta Krisz a fiuknak és búcsút intettünk. 
Elindultunk hazafelé,az út nem volt nagyon hosszú de pont elég volt hogy megérdeklődjem Kriszt a napjáról. 
- Na megérte eljönni? - kérdeztem 
 - Még szép.Rég éreztem magam ilyen jól.Azt hittem hogy egoistákkal leszek körülvéve de ennyire barátságos focistákat még nem láttam. - mondta vidáman  
- Garethék mindig is jószívű,nem elszállt emberek voltak.Sose versengtek azon hogy ki a jobb.Mindenki egyformán jó focista. - mondtam neki majd ránéztem.
Belenéztem a szemébe és teljesen elmerengtem abba a gyönyörű szép pilláiba.Csodálatos volt ahogy a boldogság kiült a szemében. Leállítottam a kocsit és kiszálltunk a házamnál.
- Jé!Még áll a ház? - kérdeztem magamtól majd elnevettem magam. 
- Gyere utánam,elég nagy a ház és olyan mint egy labirintus.- szóltam Krisznek aki bólintás után szorosan mögöttem jött. 
Kinyitottam az ajtót és az a látvány fogadott amit 5 hete hagytam itt.A konyhában állt az elmosogatott edény.Itt ott eldobott ruha. 
- Ne nézz körbe mert iszonyat nagy rumlit hagytam itt. - szóltam hátra a bátortalan Krisznek. 
- Nos balra található a konyha közvetlen mellette a hatalmas nappali.Itt egy folyosó abból nyílnak a szobák.A vendégszobával más néven a te szobáddal szembe van a fürdőszoba.Remélem meg tudtad jegyezni. - mondtam majd nevettem egy jót.
 Krisz felvont szemöldökkel állt velem szemben.Elég bizonytalan volt. 
- Szerintem minden rendbe lesz. -felelte majd rám mosolygott 
- Helyezd magad kényelembe. Íme a választék:filmet nézünk,alszunk vagy nézzük a csillagokat. - mondtam Krisznek aki hosszas gondolkodásba kezdett.
Egy egy érdekes hülye gondolkodó fejet vágott amit egy nevetéssel díjaztam.
 - Jó lesz a film nézés. - válaszolta majd kacsintott 
Basszus mi lesz itt.- gondoltam magamba majd nevettem 
- Sztárom a párom,Démonok között,Távkapcs,Croodék,Másnaposok.Válassz addig én csinálok popcorn-t. - dobtam elé a cd-ket és elindultam a konyhába. 
- Vajas vagy sós? -üvöltöttem Krisznek 
- Sós a kedvencem. - válaszolt 
Na Zara,még a popcornból is ugyanazt szeretitek.-susmogtam az orrom alatt.
 - Na mit választottál. - mentem be a szobába popcornnal teli tálakkal. 
 - Szárom a párom.Szeretem ezt a filmet mert megtanítja az embert arra hogy nem egy pénzes,híres pali vagy nő mindig a tökéletes választás. - válaszolta majd egy elég sármos mosolyt ejtett. 
Kihúztam a hófehér kanapét,hoztam egy egy plédet és párnát majd nekiálltunk a filmnézésnek. 
Az elején még ülve,majd fekve néztük a filmet.Láttam hogy időközben Krisz bealudt ezért kikapcsoltam a tv-t.Bebújtam a takaró alá majd én is megpróbáltam

aludni.Egymással háttal aludtunk de egyszer csak megfordult és átölelt majd kezét a kezembe rakta. 
A szívem abban a pillanatban hevesen kezdett verni,nem tudom milyen érzés fogott el.Talán ideges vagyok,vagy élvezem?Egy biztos,nem akartam hogy elvegye a kezét.

2. fejezet Bízok benned

Csak feküdtünk a fűbe és néztük a csillagokat.Az imént elmondott szavak járnak a fejemben.Jelenleg nem szeretnék pasit.Sokat utazok és nem szeretnék mindig a másik miatt görcsölni.

 *telefon csörgés*/mindezt angolul:

 - Helló Emma.Mi újság? -
- Szia.Veled mi újság?Eltűntél! -
- Magyarországon vagyok. -
 - Mikor jössz?Megvettem a jegyeket a fináléra.Már nagyon izgatottak a srácok! -
 - Holnap utazok.Megveszem a jegyet még ma és holnap az első géppel megyek.Add át üdvözletem a skacoknak. -
 - Okés akkor holnap tali végre.Hívj ha leszállt a gép.Puszi -
 - Jó puszi-

- Mennem kell holnap elutazok. -szóltam a félig álomba lévő Krisztiánnak
 - Örültem hogy találkoztunk.Jól esett egy kis kikapcsolódás. - válaszolta letörten.
- A héten mit csinálsz? - kérdeztem a kis pityergő sráctól
- Semmit,szokásom szerint. - válaszolt még mindig letörten
- Gyere velem Madridba!Van jegyem a finálé meccsre. Bemutatlak a srácoknak.És persze a szuper sexy csajoknak is. - néztem rá és kacsintottam
 - Bízz bennem. Igérem jól fogod ott érezni magad. - biztattam egy kicsit
Olyat láttam amit eddig nem sikerült.Láttam a szemében a reményt.Láttam hogy újra megjött az életkedve.Már nem a gyenge,összetört Krisztiánt láttam hanem egy erős,kiegyensúlyozott férfit.
 Szépen lassan elkészültem és elindultunk az ajtó felé.Már épp léptem volna ki amikor megfogta a kezem és visszarántott.
 - Köszönöm. - csak ennyit mondott.Egy szó többet mondott 100 mondatnál.Apró mosolyt elvétve elindultam haza.Már épp a nagykapuba jártam amikor utánam szólt.
- Hazavinnélek,de az árokba kötnénk ki. - üvöltötte az utca közepén majd elnevette magát
- Jó éjt. - válaszoltam nevetve.
  Hazaérve összepakoltam a ruháimat majd nyitottam egy pezsgőt.Elintéztem a szokásos dolgaimat és vettem a forró fürdőt. Fürdés közben megcsörrent a telefonom.Facetime-on hívott egy ismeretlen szám.Felvettem és a félrészeg Krisztián feje fogadott.
- Itt hagytad a tárcádat.- felelte Krisz.
- Holnap hogy lesz?Mert oké hogy megyünk de azt se tudom mi hogy lesz.- beszélt hozzám.Néha csuklott egyet amit a pia váltott ki
- Reggel 10re ott vagyok nálad addigra készülj el.Pakolj be jó sok focis felszerelést. - válaszoltam neki.
Mint tudjuk a facetime olyan hívás hogy látjuk egymást.Csak bámult nagy szemekkel hátha többet lát mint szeretne de nem sikerült neki.Csak nevettem rajta.
- Inkább aludjál jó?Hosszú lesz a holnapi nap.-
 Ezután akkor nevetés tört rám mint valami hülye.Egyszer még sétál Krisztián a másik pillanatban egy hatalmas csattanás és a medence vizét láttam.A vonal egyből megszakadt csak hangokat hallottam.
Ha a hallásom nem csal akkor él.Leraktam a telefont és gyorsan felöltöztem hogy elinduljak aludni. Reggel kipihenve kicsit másnaposan keltem.Az óra negyed 10et mutatott.
- Basszus elkések. - Pattant ki az ágyból.
3 nem fogadott hívásom volt.1 Emmától és 2 Krisztől. Gyorsan írtam Krisznek hogy elaludtam és hogy mindjárt ott vagyok.Előkerestem a rövidnadrágomat és a Real Madrod-os mezemet amin Gareth neve szerepelt.Felvettem a tornacsukámat és készen is voltam.A hajam égnek állt,szemem karikásak voltak de nem volt időm szépítkezni.Bepattantam a kocsiba és útnak indultam.
Krisz már kint állt a kapuban arra várva hogy mikor érkezek meg.Nagyon kicsípte magát.Fehér inget viselt egy hosszú kékes fekete farmernadrággal.A nagy fehér karóra csak virított a kezén.Lassítva az autót kiszóltam az ablakon.
- Ejj de kicsípte magát.A fuxot nem felejtette el. - szóltam ki a kocsiból.
 - Túl sok?Mert átöltözök. - kérdezte pánikolva
 - Nem dehogy,gyere mert lekéssük a repülőt. -válaszoltam.
 Gyorsan betette a bőröndjét a csomagtartóba és útnak is indultunk.
 - Tegnap min történt amikor el tűntél? - kérdeztem kíváncsian mint aki nem tudná hogy beleesett a medencébe.
 - Jajj hát semmi,csak beleesett a medencébe a telóm. -felelte idegesen
 - És ekkorát csattant? - zártam egy apró nevetéssel
- Hát igen.- csak nevettünk és elértünk a repülőtérre.
Hatalmas tömeg volt mert akkor tért haza a magyar válogatott az Eb-ről. Mindenki hatalmas örvendezésbe kezdett amikor sorba jöttek a játékosok.Próbáltunk átverekedni magunkat a tömegen de nem jártunk sikerrel.Szerencsére egy ismerősöm ott dolgozott és átvitt minket.
Megfogtam Krisztián kezét és magammal rántottam.A tömegen átverekedve az embernek kikerekedett a szeme és heves suttogásba kezdtek.Mindenki Krisztiántól beszélt.Látszott Krisztiánon hogy ideges volt.
Megálltunk az ajtóba és vártuk hogy megkezdjük a beszállást.
 - Mindjárt jövök,várj meg. - szólt Krisz
 Csak álltam és vártam amikor felkaptam a fejem egy ismerős hangra.A magyar válogatott pár játékosa vesézte ki az igen előnyös nadrágomat.
Elindultam megkeresni Krisztián de egy bőröndben megbotlottam és Dzsudzsák karjaiba estem.
- A sors megtette helyettem az első lépést. - szólt hozzám
- Jól vagy? - kérdezte
- Igen,köszi hogy megfogtál. - feleltem
 - Semmiség. - majd elváltak útjaink.
Gyorsan útnak indultam és a szemem sarkából láttam fogy figyelemmel kíséri minden lépésemet.
- Na végre hogy előkerültél,mindjárt indul a gép. - förmedtem rá Kriszre.
Megfogtam a kezét és magammal rántottam. Ez persze nem hagyta figyelmen kívül Balázst akik kikerekedt szemekkel nézett minket.Épp siettem a géphez amikor hirtelen Krisz megállta a fiúknál.
 - Sziasztok,gratulálni szeretnék az EB szereplésetekért.Jól játszottatok. - mondta Krisz.
Látszott rajta a csalódottság,hogy nem tudott rész venni a 2020-as EB-n.
- Némó,de rég találkoztunk.Köszönjük,sok energiát fektettünk bele a játékunkba.Veled mi újság?Látom újra szerelembe estél. - mondta Balázs
 - Időközben helyrejöttem és most utazunk Madridba.Ő csak egy nagyon jó barátom,nincs semmi köztünk. -
 - Akkor ezek szerint van esélyem nála. - felelte Balázs majd felém indult.
 - Héj édesem,nem adod meg a számod? - fordult felém
- Hát drága sajnos ez nem fog menni. - válaszoltam majd átadtam a jegyeimet és elindultam a gép felé.
Krisz szorosan mellettem jött,néha még a kezünk is összeért ami melegséggel töltött el.
 Miután elfoglaltuk a helyünket elővettem egy képes könyvet a Real Madrid játékosairól és a velük eltöltött sok kellemes pillanatról.Megmutattam Gareth és Emma esküvői képeit,gyerekeik keresztelőjét,a Ronaldoval eltöltött Ibizai utazás képeit.Figyelmesen nézte a könyvet majd elálmosodott és bealudt.
Átaludta az egész utat így nem volt kihez beszélnem. Annyira aranyosan aludt.Hosszasan néztem és nem vettem észre hogy félszemmel engem néz.Gyorsan elfordítottam a fejem mintha mi sem történt volna.Közben megérkeztünk Madridba.
Már épp álltam volna fel hogy felkeltsem amikor hirtelen mozdulatot tett a gép és az ölébe estem.Annyira zavarba ejtő volt.
- Ennél szebb látványra nem is kelhettem volna. -jelentette ki





---------------------------------------------------------------------------------------------
 Íme a második rész.Remélem tetszik és figyelemmel fogjátok kísérni a történetet.Ha tetszett iratkozz fel.Ha valami kérdésed van szívesen várom az alábbi e-mail-ra. daniellaagreste@gmail.com 

Puszi Ella

1.fejezet A nagy találkozás

Az életem úgy alakult ahogy 16 évesen elképzeltem.Álmaimat,hogy sikeres régész legyek senki se támogatta csak öcsém és a nagymamám.Egy nagyobb vita után úgy döntöttem végleg elhagyom a szülői házat.
Nagymamámhoz költöztem ahol tovább folytattam tanulmányaimat. 2019-ben felvettek az Eszterházy Károly Egyetemre ahol régésznek tanultam.Ne sokkal később Madridba küldtek,hogy vegyek részt egy középkori sír felkeresésébe.Ott ismerkedtem meg Emmával,Gareth Bale feleségével.
Szoros kapcsolat alakult ki köztünk.Olyanok voltunk mint a testvérek. 2020 tavaszán öcsém sírva hívott fel hogy menjek vissza,mert nem bírja nélkülem.Bánatomban lementem egy Budapesti bárba.Kikértem a szokásos koktélomat és leültem a Duna melle.
Csak ültem és gondolkoztam.

Gondolataimat egy hatalmas csattanás zavarta meg.Egy félrészeg pali akkorát esett mögöttem mint az ólajtó.Gyorsan a segítségére siettem. 
 - hej haver!jól vagy? - kérdeztem tőle de válaszképp néhány nyögdécselést kaptam. 
 - Add a kezed- segítettem neki felállni. 
Németh Krisztián volt az aki elég sok mindenen keresztül ment az utóbbi időben. 
 - Nagyon megütötted magad? - kérdeztem
 - Nem jól vagyok,köszi. - 
 - Azt látom - kísértem egy apró kuncogással. Láttam mosolyogni ami nagy szó volt nála. 
 - Gyere ülj le mellem,sírd el bánataidat. - Nem gondolkodva beült mellém és belefogott.
 - Az orvosok szerint nem fogok többet pályára lépni.Hiába bizonyítottam nekik,megtiltották.Senki nem hisz bennem... - zárta egy apró sóhajjal és a szemében könnyek szöktek. A szívem szakadt meg a szavak hallatán,hisz tudom milyen érzés amikor senki se hisz az emberben. 
 - Miért hiszel mindig az orvosoknak?hmm? 16 évesen keresztszalag szakadásom volt amire azt mondtak hogy 2 évig nem táncolhatok.8 hónapra rá már a színpadon álltam Magyarország leghíresebb szólótánc versenyén.- mondtam biztatva 
 - Németh Krisztián vagy,profi focista nem egy nyavajgós kis hisztis picsa akinek letört a körme.Gyerünk szedd magad gatyába és megyünk focizni. -parancsoltam rá aki hatalmas meglepettséggel nézett rám. Mosolyogva felállt és megfogta a kezem.Magával rántott és elvitt a házához. 
Életemben nem éreztem ilyen érzést mint amikor megfogta a kezem.Nem vagyok egy könnyen szerelembe eső lány de ez nagyon fura volt.
 A háza hatalmas volt.Mint egy hotel.Az előszobából nyílt neki az udvar ahol egy hatalmas focipálya volt.
 - na nem jössz?- kérdezte most már vidáman. 
 - Dehogy nem.-feleltem 
Beálltam a kapuba és biztattam. 
- Előre szólok hogy öcsém kiskora óta focizik így volt lehetőségem kitanulni a szakmát,nem kell tanítani. - mondtam neki magabiztosan.Látszott rajta a bizonyítási vágy. 
 Nekiszaladt és akkora gólt lőtt hogy a pofám leszakadt.Köpni nyelni nem bírtam. 
- Fel se készültem ez nem ért. -próbáltam jól kihozni a helyzetet. 
- Nem hiszek neked Miss.Football. -felelte gúnyosan mégis viccesen.
 Más fel órán keresztül cselezgettünk,kapura lőttünk.
Krisz eddig se volt rossz játékos de sérülése után 1000%-al jobb lett.
- Ki a fene mondta neked hogy sose fogsz olyan jól játszani mint sérülésed előtt?Igazi idióta lehetett. -kérdeztem meglepődve 
- Edzők,orvosok,régi barátok,csapattársak.Úgy mindenki. - válaszolta 
Leültünk a fűbe és néztük az eget.Egyszer csak egy hullócsillag ment el felettünk. 
- Láttad?-kérdeztem 
- Igen- felelte 
- Kívánjál akkor -kísértem egy apró nevetéssel 
- Kívántam - 
- Na és mit? - kérdeztem kíváncsian 
- Ha elmondanám nem teljesülne.Elég annyit tudnod hogy te is a részese vagy - felelte majd kacsintott





 ------------------------------------------------------------------------------------

Hát ez lenne az első fejezet.Lassan az elejétől kezdtem a történetet mert mindennek meg lesz az oka. Remélem elnyeri majd tetszéseteket és figyelemmel fogjátok követni eme két bolond életét.

Pussz:Ella